A Matematika és Informatika Intézet intézeti szemináriuma

Időpont: Minden páros héten szerdán 13.40 - 15.00
Helye: Intézeti könyvtár

Program:

• 2010. 05. 19.
  Király Roland:
  Strukturális bonyolultság mérése funkcionális nyelvekre
• 2010. 04. 28.
  Dr. Ambrus András*:
  Az agykutatás hatása a matematikatanulási folyamatokra
• 2010. 04. 14.
  Dr. Király Bertalan:
  Mindenki másképp csinálja, avagy mit miért?
  Ízelítő/Elrejt
  1. A kezdet
  2. Analógiák és globális módszerek a tudományos kutatásokban
  3. Ami ér is valamit
  4. "Kirándulás" a fizikába és az alkalmazott matematikába
  5. Gondolatok az oktatásról, a kutatásról és a gazdaságosságról (vagyis a pénzről)
  6. Egyenlegvonás: mit adtam és mit kaptam (ezidáig).
• 2010. 03. 31.
  Dr. Kovásznai Gergely:
  Robotika projekt hallgatók bevonásával
• 2010. 03. 17.
  Dr. Liptai Kálmán:
  A professzor buliba megy, avagy Fibonacci a számelmélész.
• 2010. 03. 03.
  Oláhné Téglási Ilona:
  Kooperatív tanulási módszerek
• 2010. 02. 24.
  Dr. Geda Gábor:
  Módszerváltás a felsőoktatásban
• 2010. 02. 03.
  Dr. Tómács Tibor, Dr. Juhász Tibor, Dr. Hoffmann Miklós:
  A megújult AMI honlap
  Ízelítő/Elrejt
  ami.ektf.hu
• 2009. 11. 25.
  Dr. Tómács Tibor:
  Amit tudni akarsz a T_EX-ről, de eddig nem merted megkérdezni
• 2009. 11. 04.
  Dr. Geda Gábor:
  Módszertani vitaindító
• 2009. 10. 21.
  Radványi Tibor:
  Az RFID technológia az Intézetünkben
  Ízelítő/Elrejt
  Pár szót szeretnék szólni az Intézetben alapított és működő RFID laborról, a labor munkáiról, projektekről. Kitérek az RFID technológia alapvető jellemzőire, az eszközök szerepére a felhasználásban.
  Dr. Orosz Gyuláné:
  Gondolj egy tetszőleges természetes számra!
  Ízelítő/Elrejt

  Varázskártyákkal megmondom, hogy melyikre gondoltál
• 2009. 10. 07.
  Dr. Hoffmann Miklós:
  Kör- és gömbsimogatás
  Ízelítő/Elrejt
  Azt vizsgáljuk, hogy hogyan tudnánk néhány változó nagyságú kört egyetlen görbével végigsimítani, beburkolni? Ugyanezt - még izgalmasabb kérdés – térben is megközelítjük: adott gömböket szeretnénk egy felülettel végigburkolni. A megoldás egy- vagy kétparaméteres körseregre ismert, de diszkrét esetben a módszer nem alkalmazható. Ennek a diszkrét esetnek a megoldására teszünk kísérletet, néhány klasszikus eredmény felhasználásával.
• 2009. 04. 22.
  Dr. Makó Zita, Dr. Hoffmann Miklós, Dr. Geda Gábor és Dr. Kovásznai Gergely:
  OTDK beszámoló
• 2009. 04. 08.
  Keresztes Péter:
  "Tetszőleges" bitméretű egész számokkal végzett műveletek a moduláris aritmetika szabályai szerint.
• 2009. 03. 25.
  Dr. Juhász Tibor:
  "Nem mindegy, hogy egyöntetű vagy ön egy tetű, avagy vizsgálódások nemkommutatív struktúrákban"
• 2009. 02. 25.
  Hernyák Zoltán:
  "Ez meglőtte, ez hazavitte..."
  Ízelítő/Elrejt
  A párhuzamos és elosztott programozás azok a lehetőségek, amelyekkel ma már számolni kell egy fejlesztés során. Sokkal több futó alkalmazás él ezekkel a lehetőségekkel, mint hinnénk. Szükségszerűen képezik a programozás jövőjét. A prezentációban bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos jelenlegi eredmények, melyek új lehetőségeket nyitnak futó projektek sikeres befejezéséhez, új kutatási területeket tárnak fel. Természetesen az árnyoldal is bemutatásra kerül - a jelenlegi problémák és azok lehetséges megoldásai is érintésre kerülnek.
• 2009. 02. 11.
  Dr. Makó Zita:
  Kétváltozós közepek egyenlőségi és invariancia problémájáról
• 2008. 12. 10.
  Dr. Kovács Emőd:
  3D Transzformációk, Rodrigues formula új levezetése
• 2008. 10. 29.
  Dr. Hoffmann Miklós:
  Fibonacci, a híres geométer
  Ízelítő/Elrejt
  A jól ismert Fibonacci sorozatot és általánosításait vizsgáljuk meg egy geométer szemével: a Fibonacci spirálon kívül milyen geometriai objektumot lehet még "kihozni" ebből az érdekes sorozattípusból. Vizsgálatainkban a geometriai látásmódon kívül a Maple is besegít (s így kiderül, hogy a számelmélet, mint a geometriai egyik ága, milyen csodálatos dolgokra képes).
• 2008. 10. 01.
  Dr. Liptai Kálmán:
  Kell-e Nekünk Kutatócsoport?
• 2008. 09. 17.
  Dr. Mátyás Ferenc:
  Egész számok és polinomok lineáris rekurzív sorozatairól
  Ízelítő/Elrejt
  Az előadásban szó lesz az egész számok lineáris rekurzív sorozatainak néhány számelméleti tulajdonságáról, e sorozatokhoz kapcsolódó diofantikus egyenletekről, az ebben a témakörben alkalmazott módszerekről. Lineáris rekurzióval definiált polinomok zérushelyeinek/gyökeinek vizsgálata, a gyökök lokalizációjának elemzése szontén része sz előadásnak.
• 2008. 05. 14.
  Dr. Kovásznai Gergely:
  "Ennek az ostoba gépnek még bizonyítania kell!"
  Ízelítő/Elrejt
  Az emberiség régi álma, hogy gondolkodó gépeket alkosson. Már eleve vitatható ennek a célkitűzésnek az értelme. De a célkitűzés létezik. Az biztos, hogy a megvalósításához először is modellezni kell az emberi gondolkodás folyamatát, erre tettek kísérletet többek között a logikával foglalkozó matematikusok.

  A különböző logikákra kalkulusokat dolgoztak ki, melyek segítségével következtetéseket tudunk végezni, kérdéses igazságokat bizonyítani vagy cáfolni. A kalkulusok közül külön figyelmet érdemelnek az automatikus következtetési szabályokkal rendelkezők. Ezek adják az alapját az automatikus tételbizonyító programoknak, melyek következtetőmotorjai sok-sok szakértői rendszernek, azaz olyan informatikai rendszereknek, ahol egy adott tárgyterület tényanyagából kell kikövetkeztetni kérdéses vagy új igazságokat.

  A tablómódszerek iránya az egyik lehetséges irány ebben a témában. Meg fogom mutatni, hogy a tablók, melyek tulajdonképpen gráfok (általában fák vagy DAG-ok) milyen sokrétűen használhatók sok-sok célra a tételbizonyításban. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős kutatott és fejlesztett rezolúciós tételbizonyítás mi módon ötvözhető a tablókkal, és ha igen, akkor mit nyerhetünk ezzel és amit nyerünk, megéri-e?

• 2008. 04. 30.
  Dr. Tómács Tibor:
  A véletlen törvényei
  Ízelítő/Elrejt
  Lehet-e a véletlen kimenetelű kísérleteket matematikailag modellezni? Ehhez arra van szükség, hogy a véletlenben is legyen törvényszerűség. Ilyen törvényt először Bernoulli mutatot ki konkrét kísérleteket végrehajtva. Az első "tisztességes" és máig is használatos matematikai modellt Kolmogorov dolgozta ki, melyben többek között a Bernoulli-féle tapasztalat is kijön és a nagy számok gyenge törvényének nevezik. A másik érdekes megfigyelés az ún. Galton-deszkával modellezhető, mely a Kolmogorov-féle modellben centrális határeloszlási néven bizonyított.

  Ezeket a megfigyeléseket számítógépen fogjuk demonstrálni, több mással egyetemben (atommagok bomlásának exponenciális törvénye, integrálás Monte-Carlo módszerrel, bolyongás, Glivenco-tétel).

  Hogyan lehet ezeket a törvényeket a matematikai modell segítségével általánosítani, kiterjeszteni? (Nagy számok erős törvényei, majdnem biztos centrális határeloszlási tételek). Néhánynak a számítógépes demonstrálása.

  Mai kutatási irányok a nagy számok törvényének vizsgálatában.

  Ilyen jellegű állítások bizonyítási eljárásai, néhány saját eredmény bemutatása.

• 2008. 04. 02.
  Dr. Olajos Péter:
  A T_EX világa és ami mögötte van. Mottó: nincs olyan, hogy T_EXetetlen!
  Ízelítő/Elrejt
  Az előadás során megismerhetünk olyan T_EX-es megoldásokat, melyek bár egyszerűek mégis ritkán használjuk őket. Ezek után olyan érdekességek kerülnek elő, mint a kémiai vegyületek, kapcsolási rajzok, sakkal kapcsolatos lehetőségek, ábrák/görbék, zenei kották stb. kezelése a T_EX rendszerben. Hogyan készítsünk T_EX-es anyagokat és fóliákat pontos programnyelv ismeret nélkül (a TeXmacs és LyX programok).
• 2008. 03. 19.
  Radványi Tibor:
  Az Egerfood élelmiszerbiztonsági nyomkövető rendszer informatikai rendszere
• 2008. 03. 05.
  Dr. Liptai Kálmán:
  Kell-e nekünk TDK? Avagy gondolatok a szabadidő hasznos eltöltéséről
• 2008. 02. 13.
  A.Univ.-Prof. Dr. Tudor Jebelean (Risc - Linz, Austria):
  "How to use the Theorema system"
  Ízelítő/Elrejt
  The Theorema system is an automated mathematical assistant which provides to the mathematician (computer scientist, engineer) some facilities for exploring mathematical theories: defining new mathematical theories (including algorithms), experimenting with computations, proving new statements (including properties of algorithms). The presentation of the theories and of the proofs is done in a natural style which is similar to the one used by humans, and this makes the system also a good candidate for didactic applications. The presentation will demonstrate these facilities using various examples, including natural style proofs in elementary analysis and the logic based development of the merge-sort algorithm. www.theorema.org
• 2008. 02. 06.
  Dr. Hoffmann Miklós:
  "Mutasd a görbédet, megmondom, ki vagy - avagy görbetípusok és problémák a számítógépes geometriai modellezésben"
  Ízelítő/Elrejt
  A számítógépes geometriai modellezés a geometriai adatok, azaz görbék, felületek megjelenítésének problémájával foglalkozik a bonyolult CAD rendszerektől (autóipari rendszerek, AutoCAD, ArchiCAD, CADKey stb.) az egyszerű rajzoló szoftverekig (Paint, Coreldraw stb.). Milyen legyen a görbénk? Hogyan írjuk le matematikailag, hogy rugalmas is legyen, de mégis sokmindent tudjon? Mit vár el tőlünk egy tervező? Az elméleti matematikai háttér könnyed felvázolása után a legújabb eredményekről, problémákról ejtünk szót némi rajzos aláfestéssel, mindenki számára érthetően (és remélem mindenki számára érdekesen). Néhány kósza függvénytér és egy kevés integrálás azért belefér :)