Keresés

Levelezős hallgatók, figyelem!

A konzultációs beosztás megváltozott. Az új változat a honlapról letölthető. Módosítás dátuma: 2010. 10. 21.

Induló szakjaink

Informatikatanár MA.
Programtervező informatikus BSc.
Web-programozó felsőfokú szakképzés

Elérhetőségek

  • E-mail: szamtech@ektf.hu
  • Tel/Fax: 520-486 vagy 520-400/4142
  • Cím: 3300 Eger, Leányka út 4.
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  2021. december  
cisco
A CISCO hálózati akadémia Program 2005-től az Eszterházy Károly Főiskola - Matematikai és Informatikai Intézet - Információtechnológiai tanszékén is elérhetővé vált.
msdn
Erről a szerverről elindulva az Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézetének oktatói és hallgatói a Campus licencen kívül további Microsoft szoftvereket érhetnek el.
it
Intézetünk egyike a magyarországon elsőként regisztrált hivatalos IT Akadémiáknak. A Microsoft támogatásával 2006 óta veszünk rész a Microsoft IT Academy Program programban, melynek célja hogy felsőoktatásban résztvevőknek minél kedvezőbb feltételek mellett nyújtson lehetőséget a korszerű és versenyképes ismereteket megszerezéséhez.

Intézeti Szeminárium

A Matematika és Informatika Intézet intézeti szemináriuma

Időpont: Minden páros héten szerdán 13.40 - 15.00
Helye: Intézeti könyvtár

Program:

  • 2010. 05. 19.
    Király Roland:
    Strukturális bonyolultság mérése funkcionális nyelvekre
  • 2010. 04. 28.
    Dr. Ambrus András*:
    Az agykutatás hatása a matematikatanulási folyamatokra
  • 2010. 04. 14.
    Dr. Király Bertalan:
    Mindenki másképp csinálja, avagy mit miért?
    Ízelítő/Elrejt
    1. A kezdet
    2. Analógiák és globális módszerek a tudományos kutatásokban
    3. Ami ér is valamit
    4. "Kirándulás" a fizikába és az alkalmazott matematikába
    5. Gondolatok az oktatásról, a kutatásról és a gazdaságosságról (vagyis a pénzről)
    6. Egyenlegvonás: mit adtam és mit kaptam (ezidáig).
  • 2010. 03. 31.
    Dr. Kovásznai Gergely:
    Robotika projekt hallgatók bevonásával
  • 2010. 03. 17.
    Dr. Liptai Kálmán:
    A professzor buliba megy, avagy Fibonacci a számelmélész.
  • 2010. 03. 03.
    Oláhné Téglási Ilona:
    Kooperatív tanulási módszerek
  • 2010. 02. 24.
    Dr. Geda Gábor:
    Módszerváltás a felsőoktatásban
  • 2010. 02. 03.
    Dr. Tómács Tibor, Dr. Juhász Tibor, Dr. Hoffmann Miklós:
    A megújult AMI honlap
    Ízelítő/Elrejt
  • 2009. 11. 25.
    Dr. Tómács Tibor:
    Amit tudni akarsz a TEX-ről, de eddig nem merted megkérdezni
  • 2009. 11. 04.
    Dr. Geda Gábor:
    Módszertani vitaindító
  • 2009. 10. 21.
    Radványi Tibor:
    Az RFID technológia az Intézetünkben
    Ízelítő/Elrejt
    Pár szót szeretnék szólni az Intézetben alapított és működő RFID laborról, a labor munkáiról, projektekről. Kitérek az RFID technológia alapvető jellemzőire, az eszközök szerepére a felhasználásban.
    Dr. Orosz Gyuláné:
    Gondolj egy tetszőleges természetes számra!
    Ízelítő/Elrejt
    Varázskártyákkal megmondom, hogy melyikre gondoltál
  • 2009. 10. 07.
    Dr. Hoffmann Miklós:
    Kör- és gömbsimogatás
    Ízelítő/Elrejt
    Azt vizsgáljuk, hogy hogyan tudnánk néhány változó nagyságú kört egyetlen görbével végigsimítani, beburkolni? Ugyanezt - még izgalmasabb kérdés – térben is megközelítjük: adott gömböket szeretnénk egy felülettel végigburkolni. A megoldás egy- vagy kétparaméteres körseregre ismert, de diszkrét esetben a módszer nem alkalmazható. Ennek a diszkrét esetnek a megoldására teszünk kísérletet, néhány klasszikus eredmény felhasználásával.
  • 2009. 04. 22.
    Dr. Makó Zita, Dr. Hoffmann Miklós, Dr. Geda Gábor és Dr. Kovásznai Gergely:
    OTDK beszámoló
  • 2009. 04. 08.
    Keresztes Péter:
    "Tetszőleges" bitméretű egész számokkal végzett műveletek a moduláris aritmetika szabályai szerint.
  • 2009. 03. 25.
    Dr. Juhász Tibor:
    "Nem mindegy, hogy egyöntetű vagy ön egy tetű, avagy vizsgálódások nemkommutatív struktúrákban"
  • 2009. 02. 25.
    Hernyák Zoltán:
    "Ez meglőtte, ez hazavitte..."
    Ízelítő/Elrejt
    A párhuzamos és elosztott programozás azok a lehetőségek, amelyekkel ma már számolni kell egy fejlesztés során. Sokkal több futó alkalmazás él ezekkel a lehetőségekkel, mint hinnénk. Szükségszerűen képezik a programozás jövőjét. A prezentációban bemutatásra kerülnek az ezzel kapcsolatos jelenlegi eredmények, melyek új lehetőségeket nyitnak futó projektek sikeres befejezéséhez, új kutatási területeket tárnak fel. Természetesen az árnyoldal is bemutatásra kerül - a jelenlegi problémák és azok lehetséges megoldásai is érintésre kerülnek.
  • 2009. 02. 11.
    Dr. Makó Zita:
    Kétváltozós közepek egyenlőségi és invariancia problémájáról
  • 2008. 12. 10.
    Dr. Kovács Emőd:
    3D Transzformációk, Rodrigues formula új levezetése
  • 2008. 10. 29.
    Dr. Hoffmann Miklós:
    Fibonacci, a híres geométer
    Ízelítő/Elrejt
    A jól ismert Fibonacci sorozatot és általánosításait vizsgáljuk meg egy geométer szemével: a Fibonacci spirálon kívül milyen geometriai objektumot lehet még "kihozni" ebből az érdekes sorozattípusból. Vizsgálatainkban a geometriai látásmódon kívül a Maple is besegít (s így kiderül, hogy a számelmélet, mint a geometriai egyik ága, milyen csodálatos dolgokra képes).
  • 2008. 10. 01.
    Dr. Liptai Kálmán:
    Kell-e Nekünk Kutatócsoport?
  • 2008. 09. 17.
    Dr. Mátyás Ferenc:
    Egész számok és polinomok lineáris rekurzív sorozatairól
    Ízelítő/Elrejt
    Az előadásban szó lesz az egész számok lineáris rekurzív sorozatainak néhány számelméleti tulajdonságáról, e sorozatokhoz kapcsolódó diofantikus egyenletekről, az ebben a témakörben alkalmazott módszerekről. Lineáris rekurzióval definiált polinomok zérushelyeinek/gyökeinek vizsgálata, a gyökök lokalizációjának elemzése szontén része sz előadásnak.
  • 2008. 05. 14.
    Dr. Kovásznai Gergely:
    "Ennek az ostoba gépnek még bizonyítania kell!"
    Ízelítő/Elrejt
    Az emberiség régi álma, hogy gondolkodó gépeket alkosson. Már eleve vitatható ennek a célkitűzésnek az értelme. De a célkitűzés létezik. Az biztos, hogy a megvalósításához először is modellezni kell az emberi gondolkodás folyamatát, erre tettek kísérletet többek között a logikával foglalkozó matematikusok.

    A különböző logikákra kalkulusokat dolgoztak ki, melyek segítségével következtetéseket tudunk végezni, kérdéses igazságokat bizonyítani vagy cáfolni. A kalkulusok közül külön figyelmet érdemelnek az automatikus következtetési szabályokkal rendelkezők. Ezek adják az alapját az automatikus tételbizonyító programoknak, melyek következtetőmotorjai sok-sok szakértői rendszernek, azaz olyan informatikai rendszereknek, ahol egy adott tárgyterület tényanyagából kell kikövetkeztetni kérdéses vagy új igazságokat.

    A tablómódszerek iránya az egyik lehetséges irány ebben a témában. Meg fogom mutatni, hogy a tablók, melyek tulajdonképpen gráfok (általában fák vagy DAG-ok) milyen sokrétűen használhatók sok-sok célra a tételbizonyításban. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős kutatott és fejlesztett rezolúciós tételbizonyítás mi módon ötvözhető a tablókkal, és ha igen, akkor mit nyerhetünk ezzel és amit nyerünk, megéri-e?

  • 2008. 04. 30.
    Dr. Tómács Tibor:
    A véletlen törvényei
    Ízelítő/Elrejt
    Lehet-e a véletlen kimenetelű kísérleteket matematikailag modellezni? Ehhez arra van szükség, hogy a véletlenben is legyen törvényszerűség. Ilyen törvényt először Bernoulli mutatot ki konkrét kísérleteket végrehajtva. Az első "tisztességes" és máig is használatos matematikai modellt Kolmogorov dolgozta ki, melyben többek között a Bernoulli-féle tapasztalat is kijön és a nagy számok gyenge törvényének nevezik. A másik érdekes megfigyelés az ún. Galton-deszkával modellezhető, mely a Kolmogorov-féle modellben centrális határeloszlási néven bizonyított.

    Ezeket a megfigyeléseket számítógépen fogjuk demonstrálni, több mással egyetemben (atommagok bomlásának exponenciális törvénye, integrálás Monte-Carlo módszerrel, bolyongás, Glivenco-tétel).

    Hogyan lehet ezeket a törvényeket a matematikai modell segítségével általánosítani, kiterjeszteni? (Nagy számok erős törvényei, majdnem biztos centrális határeloszlási tételek). Néhánynak a számítógépes demonstrálása.

    Mai kutatási irányok a nagy számok törvényének vizsgálatában.

    Ilyen jellegű állítások bizonyítási eljárásai, néhány saját eredmény bemutatása.

  • 2008. 04. 02.
    Dr. Olajos Péter:
    A TEX világa és ami mögötte van. Mottó: nincs olyan, hogy TEXetetlen!
    Ízelítő/Elrejt
    Az előadás során megismerhetünk olyan TEX-es megoldásokat, melyek bár egyszerűek mégis ritkán használjuk őket. Ezek után olyan érdekességek kerülnek elő, mint a kémiai vegyületek, kapcsolási rajzok, sakkal kapcsolatos lehetőségek, ábrák/görbék, zenei kották stb. kezelése a TEX rendszerben. Hogyan készítsünk TEX-es anyagokat és fóliákat pontos programnyelv ismeret nélkül (a TeXmacs és LyX programok).
  • 2008. 03. 19.
    Radványi Tibor:
    Az Egerfood élelmiszerbiztonsági nyomkövető rendszer informatikai rendszere
  • 2008. 03. 05.
    Dr. Liptai Kálmán:
    Kell-e nekünk TDK? Avagy gondolatok a szabadidő hasznos eltöltéséről
  • 2008. 02. 13.
    A.Univ.-Prof. Dr. Tudor Jebelean (Risc - Linz, Austria):
    "How to use the Theorema system"
    Ízelítő/Elrejt
    The Theorema system is an automated mathematical assistant which provides to the mathematician (computer scientist, engineer) some facilities for exploring mathematical theories: defining new mathematical theories (including algorithms), experimenting with computations, proving new statements (including properties of algorithms). The presentation of the theories and of the proofs is done in a natural style which is similar to the one used by humans, and this makes the system also a good candidate for didactic applications. The presentation will demonstrate these facilities using various examples, including natural style proofs in elementary analysis and the logic based development of the merge-sort algorithm. www.theorema.org
  • 2008. 02. 06.
    Dr. Hoffmann Miklós:
    "Mutasd a görbédet, megmondom, ki vagy - avagy görbetípusok és problémák a számítógépes geometriai modellezésben"
    Ízelítő/Elrejt
    A számítógépes geometriai modellezés a geometriai adatok, azaz görbék, felületek megjelenítésének problémájával foglalkozik a bonyolult CAD rendszerektől (autóipari rendszerek, AutoCAD, ArchiCAD, CADKey stb.) az egyszerű rajzoló szoftverekig (Paint, Coreldraw stb.). Milyen legyen a görbénk? Hogyan írjuk le matematikailag, hogy rugalmas is legyen, de mégis sokmindent tudjon? Mit vár el tőlünk egy tervező? Az elméleti matematikai háttér könnyed felvázolása után a legújabb eredményekről, problémákról ejtünk szót némi rajzos aláfestéssel, mindenki számára érthetően (és remélem mindenki számára érdekesen). Néhány kósza függvénytér és egy kevés integrálás azért belefér :)



Powered by: staticmedia.hu 2010


aries3 v1.0

W3C Validator